Volt egyszer egy kislány, egy távoli kis faluban, akit még gyerekkorában több más kislánnyal együtt molesztált a bácsi, aki nyári munkát adott nekik. Rendes volt a bácsi, hiszen egész nyáron dolgozhattak ott, így lett annyi zsebpénzük, hogy járhattak fagyizni és vehettek maguknak apróságokat a kisboltban. Viszont, amikor a hónaljszagú bácsi, a koszos kezével nekiszorította a polcnak, miközben a fejletlen, lapos mellét markolászta, majd a gyomorforgató leheletű szájából a nyálas nyelvét átdugta a szájába, olyan undor fogta el, amitől a mai napig hideg futkos a hátán. Nem mondta, hiszen nem is mondhatta el senkinek, kapott is volna érte. Egyébként sem hittek volna neki, mert a bácsit mindenki ismerte és szerette, különben is, nagyon jól jött az a kis kiegészítés minden családban. És hát, erőszak végül is nem történt. A rohadt mocsok pedig a mai napig széles vigyorral integet neki. Anyádat, te szemét.

És akkor most meghallja, hogy valakivel, valahol, valami történt.

De nem csak azt hallja sajnos, hanem az azonnal lesújtó ítéleteket is.

- Micsoda szexmániás kis kurva, miken fantáziál!

Hiszen a gyermeklányok már csak ilyenek. Öreg, gusztustalan, büdös, trottyos gatyás, erőszakos férfiakról fantáziálnak, nem pedig a szomszéd Petikéről, akinek cuki gombafrizurája, meg BMX-e van, amivel olyan szupi trükköket tud. A fantáziálás tárgya pedig véletlenül sem az, hogy kézen fogva sétáljanak egyet a fagyizóig, hanem nyilván az, hogy akarata ellenére úgy fogdossák, mint egy cafat húsdarabot és morogva lihegjenek a nyakába. Mert az olyan jó.

- Mit kell egy kis simogatást túlreagálni!

Igaz. Azt a kedves fiatalembert sem zavarná biztosan, ha egy nagy darab állat mögé állna, nekiszorítaná a falnak és finoman megsimogatná a kis fenekét, meg talán egy kicsit a golyóit egy ártatlan tarkópuszi kíséretében.

- Erőszak végül is nem történt.

Mert, ha akaratunkon kívül csinálnak velünk valamit, az nem erőszak.

Az erőszak kizárólag az, ahol van súlyos testi sértés, meg legalább egy kis vér.

Igen, kinek, mi az ingerküszöbe. Feltehetőleg addig, amíg nem vele, az ő kis csimotájával, vagy a drága kicsi onokájával történik.