"I konw you lie
Cause your lips are movin
Tell me do you think i'm dumb?"

Csak az a fránya pletyka ne lenne. Persze oké, rendben, pletyka mindig is volt, van és lesz is, hiszen ez a női társadalom egyik fő kelléke. Alapvetően nincs is ezzel gond, valami különös oknál fogva minden nő szereti hallgatni és bizony, elismerem, tovább adni is. De. Van azért különbség pletyka és pletyka között. Van egyszer a szórakoztató, kicsit színes történetek szájról szájra terjedése, aminek azért szokott lenni igazság tartalma is. Valamennyi. Meg ugye melyik nő ne szeretné hallani, hogy abban az őrült magánéleti és karrier versenyben egy sorstárs egyszer kimarad vagy éppen kezdheti újra a start vonalról hatos dobálással. Hiszen a "ki nevet a végén?" annak ellenére, hogy bosszantó, mégis izgalmas játék. Sajnos amúgy is ösztönös dolog ez a hihetetlen verseny- és über kényszer, nem tehetünk róla. Ennek pedig egy alapvető fegyvere a pletyka. Viszont ott van a másik, az egyszerűen csak aljas verzió. Amikor a másik bemocskolása a cél. Természetesen nem véletlen, hogy ez a téma előkerült. Két történetet szeretnék elmesélni, hogy bemutassam a ValóVilágFalu7x24 egyik sajnos minden napos problémáját.

Az első történet főszereplője egy fiatal, egyedülálló anyuka, óvodás gyerekkel. Nem nagyon sikerült közel kerülni hozzá tavaly, vagyis inkább kommunikálni nem nagyon tudtam vele. Zárkózottabb az itt megszokottnál. Miután elkezdtem "barátkozni" egy csoporttárs anyukával, gondoltam, megkérdezem, ki ő. Elárulom, volt némi hátsó szándékom is, ugyanis előre kiterveltem, hogy több fronton érdeklődöm majd róla és jól összefuttatom a hallottakat. Szóval rákérdeztem, mit lehet róla tudni. "Ó, hát volt az már minden, csak akasztott ember nem!" És itt gyorsan megjegyzem, történetünk főhőse, szép, csinos, jó nevű családból származik (a legrosszabb kombináció ugyebár...). Megtudtam, hogy amilyen kicsapongó életet él, nem volt férfi, aki elvegye. Így aztán szerzett egy donort, hogy legyen gyereke, aki talán nem is tudja, hogy időközben apa lett. A munkájában nem túl sikeres, sőt, mindenhonnan kirúgják, most éppen egy kocsma pultjában küszködik elismerésért.

A valóságban, amit azóta tőle is tudok, egyetemet végzett, értelmiségi munkát végez egy jó nevű cégnél egy nagy városban. Szülés után nem sokkal egyedül marad és ő neveli a kisfiát. Aki egyébként egy kiegyensúlyozott, kedves, jópofa, nagyon jó szívű gyermek. Ami általában nem egy zűrös családi háttérre utal.

Ám a történet itt nem ér véget. Volt a minap egy szülői értekezlet, ahol az anyuka nem volt jelen, mert dolgozott. Az egyik lányos édesanya elpanaszolta, hogy a kislányát sokat bántják a fiúk, akik egyébként mind egytől egyig nagyon rosszak. Ezen a ponton vicces volt látni, ahogy minden érintett szeme vérbe fordul, a kezek, lábak idegesen járni kezdenek. Különösen az egyiké, akin látni lehetett, hogy valószínűleg ő a címzett. Megtudtuk, hogy valóságos szexuális zaklatásról volt szó, ami az anyuka szerint nagyon is tudatos volt és a kisfiú tökéletesen tisztában volt azzal, amit mond. Természetesen mindenki tudni akarta, hogy ki volt az a "galád" szülő, aki ilyen kölyköt nevelt. Miután persze forró volt a hangulat, a panaszos inkább gyorsan bemondta azt a nevet, akinek az édesanyja nem volt jelen. A balhét és a nyűgöt nem mindenki szereti, így jó volt, hogy gyorsan ejteni lehetett ezt a témát, hiszen akkor nem kell ezzel tovább foglalkozni. Egyedül engem kavart fel, az én igazságérzetemet bántotta nagyon. Mert ugye, aki annak a lánynak a szájából ismeri ezt a nőt, az ha meghallja, "mit csinált" a fia, mondhatja: na, persze, nem is csoda, hogy annak a csapodárnak már a gyereke is korán kezdi!
Addig nem volt nyugtom, amíg a végére nem jártam a dolognak és ahol csak lehetett elmeséltem, hogy micsoda félreértés történt. Hiába hangzik ez bagatellnek vagy viccesnek, sajnos nem az. Ekkora közösségben sajnos a rossz hírt hamarabb veszik készpénznek, mint a jót, könnyen bélyegzik meg az embert olyanért, aminek nulla a valóság tartalma.

A másik kicsit viccesebb, legalábbis számomra.
Van egy másik nő is (naná, hogy nő), akiről "mindenki tudja", hány férjnek volt már a szeretője. Egyedül él és mindig valaki férjét pécézi ki magának. Engem különösebben nem érdekelt, helyes, szimpatikus nő, sokat dolgozik és nagyon kedves velem mindig. Jót mosolyogtam a róla keringő szaftos történeteken és egyáltalán nem foglalkoztatott.
Ma ez a hölgy felhívta a férjemet, hogy valami dologban a tanácsát, segítségét kérje. Hallottam a beszélgetést, nem zajlott titokban. Kérdeztem a végén, hogy ki volt? Amikor megtudtam, hát megállt bennem az ütő! Teúristen!!!! A férjem a következő célpont!!!!!

Hát ennyit a pletykák iszonyatos erejéről....

BRÉKING!

Elkezdődött a fűtésszezon:

Sötétedés után friss levegőt szívni tilos és életveszélyes.