2020. ápr 19.

A kisfiúk mindig kisfiúk maradnak

írta: Falusi Élet
A kisfiúk mindig kisfiúk maradnak

Az autó, azért az autó...

Az enyém ma kilenc, de most is egy lego kamiont kapott szülinapjára. Számtalan autója, matchboxa van, és még azokat is tökéletesen számon tartja, akik épp parkolópályán vannak. Mert a fiúk ilyenek, és az autó az sosem megy ki a divatból. Mindig fontos lesz, hogy milyen a márkája, mekkora hangja van, és mennyibe került.

A férfiak kilencven százaléka halála napjáig autóbuzi, és kényszeres versengő.

Közülük kerülnek ki a 4-es út öngyilkos jelöltjei, a két falu közötti gyorsulási bajnokok, és az autópályán a külső sávban előzők, majd satufékezők a kamionsor mögött.

Nincs velük semmi baj amúgy, amíg csak az egójukat nyalogatják a kocsijukkal. Amikor elkezdik mások életét kockáztatni a saját adrenalinszintjük biztosítása miatt, azzal van gond.

Na, igazából csak fel akartam vezetni egy helyes kis történetet.

Egy anyuka szinte minden nap elsétál a házunk előtt a kisfiával. Látni nem is szoktam őket, csak hallani.

Kisfiú: Eeeee!

Anyuka: Igen, terepjáró.

Hazafelé ugyanez a párbeszéd szokott elhangzani.

Tegnap épp a futóbabokat locsoltam a kiskapunál. Hallottam, hogy jön az anyuka. Fel sem néztem, nagyon lefoglalt a locsolás.

Kisfiú: Eeeee!

Anyuka: Igen, terepjáró!

Apuka, jó hangosan: Na és apának? Apának mije van? Kabriója? Kabriója van apának? Ugye? Apának kabriója van? Na, mije van apának? Kabriója, ugye?

Kibírtam, hogy nem egyenesedtem fel, és nem mosolyogtam meg apukát, de nehéz volt. Remélem, azóta megnyugodott, hogy a környező összes utca tudja, hogy tegnap valahol, valaki olyan sétált, akinek egy kabriója van.

Éljenek a kabriók! Noha én örülök, hogy már nincs, mert amióta anyuka vagyok, nem szeretem a kalandokat. Amióta pedig megvolt az a bizonyos halál közeli élmény, köszönöm de a legfontosabb a testi épségem megőrzése lett. Mert azt a két kicsi gyereket valakinek fel is kellene nevelnie, és stip-stop én szeretnék az a valaki lenni. Én a nyitott tetejű autókban félek, mert kicsinek, törékenynek és kiszolgáltatottnak érzem magam. És különben is, a nagy, piros kalapot, ami ahhoz illett már elajándékoztam.

autok.jpg

 

 

 

Szólj hozzá