Már alig emlékszem azokra az időkre, amikor néha megengedtem a kislányomnak, hogy szigorúan idebenn, csakis bemosakodva, úgy, hogy lássam, felvehesse egy kicsit valamelyik ünneplősét. Tegnap csak annyit kértem, húzzon alá cicanacit, hogy ne fázzon. A nagyon szép cipő (sima szép cipő hétköznapra is volt a biztonság kedvéért) viselésének a feltétele, jelen körülmények között, mindössze annyi, hogy ne legyen sár. Amúgy bármit bármikor. Örülök, hogy valaki a családból ennyire figyel a külsejére.

Főleg, miután anyuka simán elmegy Miki egeres, vagy Guns 'n' Roses pólóban a boltba. Azzal sem fáradtam egyelőre, hogy a szép, tavaszi cipőket elővegyem, mert  fekete átmeneti, lássuk be, mindenhez passzol, és minden időben hordható. Arról nem beszélve, hogy boltba úgy megyek, hogy fél nyolcra haza is érjek. Legalább tudjuk, hogyan éreznek a férfiak egy átlagos hétköznap.

A gyerekeknél előkerült a tornacipő és az iskolai benti cipő is. Még a fiam is élvezi, hogy bármit felvehet, és négy cipőből válogathat, amikor kimegy az udvarra. Jó, igaz, biciklizünk is, és a kikötőbe is lemegyünk. Ott meg pláne nem mindegy, hogy a gyerek milyen ruhában szedi ki az elpusztult halat a vízből (és hozza haza, majd felejti a napon egy nejlonzacsiban).

A többiek már rárobbantak a fodrászra, és a kozmetikusra. Én most pont nem érek rá, de irigykedve hallom, illetve nézem a jól sikerült frizuráról a képet. Igaz, tegnap eljött a pedikűrös, ami legalább akkora élmény, mint egy szép haj. Outdoor activity volt egyelőre, a benti játékkal még amúgy is várnék egy kicsit. A fodrászt és a kozmetikust nem biztos, hogy rá tudom venni, legyen kedves kicuccolni az udvarra.

Pár napja a lányom és a kis barátnője kisminkelték magukat (az udvaron!) trambulinozáshoz. A kislány, amikor ki akart mászni, felakadt a szélén (semmilyen horrort nem kell elképzelni, egyszerűen csak túl magas nekik). Megijedt, elsírta magát. Anyukájával aggódva nézegettük, van-e rajta bármi, ami miatt a sürgősségire kell vinni. A kislány csak annyit kérdezett rémülten: nem mosódott el a sminkem?

 Persze, ismerem a gyerekeimet, ez a kiöltözősdi csak addig tart, amíg nem lesz öt fokkal melegebb. Alig várják, hogy egy szál bugyiban töltsék az egész napot. Akkor majd úgy kell vitatkozni velük, hogy: nem, nem elég a póló a fehérnemű fölé, még akkor sem, ha eltakarja. Utcára illik nadrágot/szoknyát venni.

Lehet, annak érdekében, hogy nyugodt szívvel ajándékozzam majd tovább a sok szép ruhát, bevezetem a délelőtti és a délutáni viseletet. Végül is 9-12 között "iskolában" vannak.