Kató, Vera és Juci csendben üldögéltek Juciék teraszán. Csak Vera sóhajtott időnként nagyokat. A három pohár még félig volt. Igaz, Kató egy óvatlan pillanatban kihörpintette a sajátja tartalmát, majd gyorsan pótolta az üvegből. Barátnői nem vették észre az apró csalást.
Juci a fekete hajú pénztárosnőre gondolt, aki most feltehetőleg szintén nagyokat sóhajtott valahol. Jó eséllyel az ő férje alatt/felett. Kató esze azon járt, hogy mi a csudáért nincs legalább egyetlen üveg tisztességes ital Juciék házában. Vera pedig egyre csak próbálta visszatartani a sírást. Robika ugyanis nem telefonált.
– Ti hogy vagytok az uratokkal? Minden rendben? – unta el a csöndet Kató.
– Persze, miért ne lenne? – vonta meg a vállát Vera. – Ritka jó házasságunk van, szerencsém van Pityuval.
– Nekem is Balival. Szinte gyerekek voltunk még, amikor összejöttünk. Együtt nőttünk fel, nálam senki sem ismeri jobban. Miért, nálatok gond van?
– Dehogy. A szex mondjuk minősíthetetlen, de az meg annyira engem már úgy sem érdekel. Négy gyerek után bevallom, ha péniszt látok, egyből a koszos pelenka jut az eszembe.
Elnevették magukat. Igaz, Jucinak ez fájó pont volt, hiszen tíz éve már, hogy nem akart összejönni a baba. Azt remélte, ha gyerekük lesz, Bali leszokik a félrelépésről.
Vera is sokáig szeretett volna egy másodikat, de Pityu hallani sem akart róla. Azóta belátta ő is, jobb ez így. Ha egyszer Pityu megelégeli a sok kavarást, amivel a család nagy részét elmarta maguk körül, és jól otthagyja, egy gyerekkel könnyebben fog boldogulni. Milyen különös fordulat lenne, ha ő is, és Robika is egyszerre válnának el. Megrázta a fejét, és gyorsan felhajtotta az italát.
– Ti csaltátok már meg valaha a férjeteket? – Vera kérdése mindkét nőt váratlanul érte.
– Nem, de ha jött volna valami szexisten, szerintem nem álltam volna ellen.
Katót ismét kezdett becsípni. Ezek szerint csak ér valamit a sütőrum is.
– Én soha! Nekem Bali az igazi, és amúgy se vagyok olyan típus.
– Milyen típus? – kuncogott gúnyosan Kató. – Bosszúálló típus?
Juci arca kigyúlt, de nem szólt. Azt remélte, senki sem tud Bali félrelépéseiről.
– Rohadtul nem vicces ám.
– Tudom, ne haragudj. Nem is tudom, mit tennék, ha engem csalnának meg – Kató egy darabig hallgatott, majd óvatosan folytatta.
– Az is lehet, hogy semmit. Akkor legalább vége lenne, és rákényszerülnék, hogy új életet kezdjek.
– Te meg miről beszélsz? El akarsz válni?
Vera szinte megfeledkezett Robikáról és az elmaradt telefonhívásról.
– Nem tudom. De én azt hiszem évek óta nem vagyok boldog.
Kató lassan, vontatottan beszélt.
– Nekem soha nem jutna eszembe kezdeményezni a szexet. Ha meg ő közelít, rosszul vagyok. Hiába nem kívánom, azért lehet, hogy ez se normális. Az is lehet, hogy más férfi meg felizgatna.
– Volt már olyan? – kérdezte Juci.
– Nem. Esküszöm, nem.
– És szeretnéd?
– Nem tudom, de szerintem negyvenhárom évesen még korai lezárni ezt a korszakot.
Vera legszívesebben kifakadt volna, hogy mennyire elégedetlen ő is Pityuval, de nem szerette volna, hogy barátnői belássanak a színfalak mögé. Egyre inkább kikívánkozott belőle a panasz, de nem volt hajlandó megtörni. Robikával szerette volna ezt megbeszélni egy meghitt, kettesben eltöltött este alkalmával. Talán most, hogy a férfi remélhetőleg válik, hátha lesz alkalom. Majd beadja Pityunak, hogy ezeket a dolgokat csak egy nő érti meg igazán, és Robikának jót tenne, ha kibeszélhetné magából a válás okozta traumát. A saját unokatestvérére meg csak nem lesz féltékeny a férje.

– Fel a fejjel Kató, nemsokára ukong! Robika egész hetesre tervezi idén. Majd ott bulizunk minden nap. Zoli úgyis a fiúkkal lesz elfoglalva, mi csajok meg egymással. Vízpartra megyünk, ott még akár pasizhatsz is!
Feltehetőleg még Vera se vette komolyan, amivel Katót próbálta vigasztalni.
– Pasizni? Négy gyerekkel? Köztük egy óvodással, aki folyton a nyakamon lóg? Juci, hozzál nekem valami rendes italt. A sütőrumot ne is keresd.
– Elég sokat iszol Katókám, nem gondolod?
– Tisztában vagyok vele, de jól esik. Ha boldog leszek, majd leszokok róla.

Ukong. Vera még soha nem várta így az unokatestvér találkozót. Addigra Robika válása is lezajlik, és először lesz olyan, hogy a férfi Bíborka nélkül tölt a rokonokkal egy hetet. Minden este a tábortűz meghitt fényénél fognak hosszan beszélgetni. Ha Robika becsíp, olyankor mindig hagyja, hogy Vera a vállára hajtsa a fejét. Ezen senki se szokott megbotránkozni, hiszen az egész család tudja, Robika és Vera kapcsolata különleges. Robika minden hétfőn felhívja az unokatestvére feleségét, és hosszan beszélgetnek. Teljesen természetes, hogy Vera a vállára hajtja a fejét a tábortűz mellett. Amikor Bíborka már alszik, és nem látja.