Húsz év után először nincs határiőnaplóm. Pedig nekem aztán mindenhol feladatlisták voltak elrejtve. A hűtőre felragasztva, emlékeztetők a telefonomban, az ajtóra tűzve post-it-on Nóri neve, hogy nehogy elfelejtsem, ha reggel velünk jött iskolába. És erre tessék: tegnap rájöttem, hogy mi olyan fura. Kurvára nem nézegetek, húzogatok, pipálgatok naponta legalább fél órát.

Pedig itt is vannak teendők: lakcímbejelentés, bankszámla nyitás, vállalkozás alapítás, gyerekeknek iskola, az egyiknek fogászati kezelés három felvonásban, és mégsem! Nem kell listákat írni és emlékeztetőket beállítani. Tegnap reggel (hajnali 8:30-kor) megbeszélésem volt. Olyan izgatott voltam tőle (végre beindult a kis vállalkozásom, van időm, energiám ezzel foglalkozni), hogy magamtól felébredtem 07:45-kor. Pedig az elmúlt egy hónapban 08:15 előtt nem igazán nyílt ki a kis szemem.

A fogorvos is úgy adott időpontot, hogy megkérdezte, nem gond-e, ha korán reggel kell jönni, mondjuk 10:45-re. Nem volt az, addigra pont végeztünk a reggeli rutinnal.

Érdekes módon ezeket az időpontokat minden gond nélkül fejben tartom úgy, hogy eddig azt hittem, nem is lehet létezni határidőnapló nélkül. Sőt. Mindig vártam a szeptembert, amikor kijöttek az új naptárak a szebbnél-szebb dizájnjukkal. Bevallom, ezen soha sem spóroltam. Mindig a legszebbeket vettem meg, pedig egyik-másik könyvecske árából egy heti bevásárlás is megvan. Mármint nem a mostani magyarországi árakra gondolok, hanem mondjuk a tavalyiakra. Amikor legutoljára otthon vásároltam pár napra, abból három csicsás naptár is kitelt volna.

Ez meg a másik.

Az, hogy a hanyatló, rothadó nyugaton a jó minőség nem luxus. Ez esett talán a legjobban. Hogy nem nem kell arra születni, hogy az ember jó minőségű dolgokat fogyasszon/hordjon/használjon. Az a normális, az alapvető. Itt is van szar természetesen, szabad a vásár, lehet venni azt is bátran. Csak, nem olcsóbb, mint a jó. Pontosabban a jó nem drágább, mint a szar.

Ma állítólag 1000 kg tűzijátékot fognak fellőni harminc percen keresztül, ami vicces lesz, mert egy bemélyedésben lakunk, ahol a férjem tüsszentése is fél óráig kering a hegyoldalba épült nyaralók között. El sem tudom képzelni, hogy ezer kilogramm cucc mit fog itt művelni...