Megesik, hogy a falura beszokott ember lassan mindent egy kalap alá vesz. Múlt héten párszor elismételtem a munkaügyi hivatalban, hogy a támogatott embereink már mind továbbtartásra vannak nálunk, mire végül óvatosan kijavított az ügyintéző, hogy továbbfoglalkoztatás lesz az, továbbtartásra állatokat visznek. De, hogy klasszikusokat idézzek: "Ez mind semmi!" Ugyanis az állatorvos elmesélte, hogy húsvétkor ügyeletre kellett vinni a másfél éves kisfiát, mert takarmányozási gondok  léptek fel nála. Van ez így.

És ha már munkaügy, akkor itt egy gyöngyszem:

Tegnap elhatároztam, hogy mostantól a futás az a legelőn lesz. Alig vártam a reggelt és bármennyire mozgalmas éjszakám volt (a lányom leesett az ágyról, a fiam elvesztette a ...

Pár hete először volt olyan, hogy pénteken délután kellett tanfolyamra menni, mert alapvetően szombat délelőtt vannak az órák. Miután megszoktam, hogy a parkolás igazi kihívás, így itt is mindig biztosra megyek. A tanfolyam helyszíne pár perc sétányira van A Plázától és ezért mindig a parkolóházban teszem le az autót. "Főleg pénteken" ugyebár. 19 óra után ért véget az iskola, aggódtam is, hogy tömve lesz a pláza, pláne a parkoló, sőt már az utcák is tele vannak biztosan buliba készülődő fiatalokkal. (Jujj, de félelmetes képet festettem le....) Magamhoz szorítva a táskámat, félve léptem ki a Cityben megszokott "tömegbe". A legnagyobb meglepetésemre, a sétálóutca, a központ, gyakorlatilag üres volt. 1-2 fiatal lézengett a ...

Tényleg jött, ide a faluba. Ki is rázott a hideg, amikor megláttam a plakátot. Nem szeretem a cirkuszt. Alapvetően az állatkínzás miatt. Aztán a hátborzongató bohócok miatt (a legszörnyűbb élményem egy bohóc családhoz fűződik, ami egy céges karácsonyi partyn volt), végül, de nem utolsó sorban Jack London rendkívül nyomasztó regényei miatt. Nagyon szerettem őket annak ellenére, hogy gyakorlatilag hangosan zokogtam végig az első oldaltól az utolsóig. Egy szó, mint száz, ki nem állhatom a cirkuszt. Egyszer voltam abban a bizonyosban, de az is egy szenvedés volt. Még a perec is száraz volt.

Szóval, gondoltam, elsumákolom. Aztán jöttek az anyukák szembe az utcán: "jaaaaaaj, jötttttööök?" "Nem, lesz késdobáló és az nagyoknak való." ...

A férjemet már régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy miért nem lehet normális hurkát kapni sehol. Valahogy mindent kispórolnak belőle. Sokszor mondta, hogy na, majd ő! Majd ő összeállítja a tökéletes hurkát és megmutatja a világnak, jól is lehet ezt csinálni. Végül úgy is alakult, hogy kellet vágni állatot és el is készült A Hurka. Szinte már májas, annyi anyag van benne. Tényleg kiváló lett és természetesen mások tetszését is elnyerte, így a visszaigazolás is megjött, igen, szüksége van a világnak Feri-féle hurkára. Vagy, ahogy ő hívja (SAJNOS): hurku...

Aztán egy szép napon (vagyis egy eseménysorozat eredményeként) ránk marad 6 szép sertés, amit vagy vagyonokért etetünk, vagy....

......egyszerre az összeset mind(!!!) ...

Beköszöntött az új év. Kicsit zaklatottan, kicsit értetlenül zárult az előző, de a 2017 volt olyan jófej, hogy egy jó nagy lendülettel és csupa biztató jellel indult. Nem mellesleg megünnepeltük, hogy már két éve lakunk itt.

Kezdetnek átalakultunk szervezetileg, ugyanis felismertük, rossz vágányon vagyunk. A szántóföld és marhák alapvetően jó irányba haladnak, de a sertéstelep még csak háztáji szinten sincs, pedig ugye nemcsak önfenntartóvá, hanem profitot termelő vállalkozássá szeretnénk fejleszteni. Beláttuk, nélkülünk nem megy. Nélkülünk, semmi sem megy. Ez a "gazda szeme hizlalja a jószágot", pedig bír valami igazság tartalommal. Úgyhogy kézifék, szakértők, nagy levegő, szélesebb váll és hajrá. Egy hónap alatt ...

Reggel disznóólban jártam.
Máséban.
Olyan helyen, ahol olyan példás tisztaság és rend van, hogy öröm volt nézni. Ez volt az első ilyen élményem. Igaz, nálunk is tiszta az istálló, főleg bizonyos körülmények megváltozása óta, de ez annál sokkal patentabb rend.

Cica keresztanyu épp egy csoffattabb malackát ápolgat.

Itt pedig egy másik nagynéni puszizkodik. Sőt, amikor Fanni túlságosan bizalmasra vette a figurát és a malacok orrát simogatta, bizony igen szigorúan méregette és ugrásra készen figyelte, hogy mikor kell közbelépnie. Szerencsére nem kellett, csak böködés lett belőle, mert a kis disznó kisdisznók, általában elugráltak. A képeken nem mellesleg látszik, milyen tiszta az alom.

És van az a disznóól, ami ...

Ez az év a tanulás éve. Még nem merem azt mondani, hogy volt, mert még tart, de azért kicsit remélem, véget ért a tanfolyam. Ez amolyan intenzív, tömény gyorstalpaló volt (?), ahol a bőrünkön kellett megtapasztalnunk a legszükségesebbeket.

Azzal kezdtük, hogy beláttuk, nem érdemes üzlettársakat tartani. Főleg olyanokat nem, akik a Cityből, innen jó messziről  "irányítanak", amíg mi innen látjuk, hogy a nagykönyvnek és a valóságnak nem feltétlenül van köze egymáshoz. Üzlettársak ki, pipa.
Pató Pál úr baromira nem mond igazat! Erre rájönni kemény terményveszteség árán kellett. Helyette amit ma megtehetsz van. Pipa.
Van olyan, hogy más hibájából tőlünk vonnak meg támogatást és senkit nem bánt az igazságérzete. Ezt amúgy ...

"I konw you lie
Cause your lips are movin
Tell me do you think i'm dumb?"

Csak az a fránya pletyka ne lenne. Persze oké, rendben, pletyka mindig is volt, van és lesz is, hiszen ez a női társadalom egyik fő kelléke. Alapvetően nincs is ezzel gond, valami különös oknál fogva minden nő szereti hallgatni és bizony, elismerem, tovább adni is. De. Van azért különbség pletyka és pletyka között. Van egyszer a szórakoztató, kicsit színes történetek szájról szájra terjedése, aminek azért szokott lenni igazság tartalma is. Valamennyi. Meg ugye melyik nő ne szeretné hallani, hogy abban az őrült magánéleti és karrier versenyben egy sorstárs egyszer kimarad vagy éppen kezdheti újra a start vonalról hatos dobálással. Hiszen a "ki nevet a végén?" annak ...

Olyan régen volt már egy kis nyugtom, hogy leüljek végre. Persze mire leírtam az első mondatot, már mehettem is vigasztalni a lányomat. Viszont időközben feltuningolták a laptopomat, van végre up-to-date operációs rendszerem is, úgyhogy csupa jó dolgok történtek itt közben.  Rögtön itt is van egy csuda növényke, amilyet még sosem láttam és ami olyan szép, hogy alig vártam, hogy megmutathassam:

A másik csudadolog, ami itt egyszer csak lett, az egy autópálya, ami az anyósomhoz vezet. De nem is akármilyen! Mutatom szép lassan az elejéről.

Szóval volt itt egy rettenetes út addig a faluig. Igazából ezen a környéken minden út rettenetes, ezért is hívják ezt a falut is Kátyúfalvának, de akkor sem tudtam megbarátkozni vele. Azokon a ...

Van az úgy, hogy valami egyszerűen csak elromlik és aztán vonzza magával az összes többit. Nálam egy igazi sorscsapással kezdődött. Elromlott a mosógépem. Nekem, Mosó Masának. Négy rettenetes, kibírhatatlan napig voltam mosógép nélkül. Teljesen kikészített, felőrölt ez a kibírhatatlanul hosszú időszak. Ráadásul kiderült, hogy nagyon el vagyok tévedve a mosógép árakkal. Pontosan kétszer annyiba kerül, mint amit hittem.
Szóval, igen rossz passzban voltam, ami természetesen kiül az emberre és mint a mágnes úgy szívja magához iszonyú erővel a sok negatívat, bár jelen esetben inkább abszurd történetek sora következik.

Hétfőn sürgősen fel kellett adnom egy levelet, elsőbbségivel. Szerencsére a feladat nem volt olyan bonyolult, mert ...