Úgy érzem, ezt előbb-utóbb úgyis muszáj lesz kiírnom magamból.

Ott kezdődött, hogy elbuktam az önkéntes karantént. Igen, ez csúnyán hangzik, de nem volt indokolt akkor még a karantén számunkra. Viszont miután elindult egy kisebb pánikroham egy bizonyos csoport ellen, amibe akkor éppen kis szódával beletartoztunk.

Ez többek között azzal járt, hogy az addig kedvesnek és aranyosnak tűnő anyuka hipp-hopp elém tárta legrejtettebb valóját. Este nyolc után, amikor már lefekvéshez készítettem a gyerekeket. Másnap állásfoglalást kértem az iskolában, ahol elmesélték, hogy vannak akiknek sokkal durvábban, és még annál is többen esnek neki, úgyhogy ne panaszkodjak, viszont a tömeghisztériát és a lincshangulatot nem érdemes tüzelni.

...

Az a mondás, hogy sokan a villanyszámláért is képesek szerelmet szolgáltatni.

Én tudok olyanról, aki ezt mindössze öt fej karalábéért vállalta.

Nem tudom, miért van az a kényszerképzetem, hogy Nyuszinak nincs elég jó dolga. Az ól, amiben él, két külön fakkból áll. Az egyikben alszik, a másikban eszik és ürít. Ezen felül van egy udvara is, ami akkora, mint az előző két helyiség. Az én fejemben egy nyúlnak, az egész kert járna, de mivel folyton átlógott a szomszédokhoz, meg a "szegény idős nénikhez, akiknél lelegeli a spenótot", így be kell érnie ezzel.

Viszont egyre jobban fájt a szívem érte, hogy kicsi a hely, és amúgy is, a testvérkéje már megevődött, úgy döntöttem, megdöntetem. Feladtam egy szex hirdetést, hogy ...

Adott egy idős házaspár, akik mélyen hívők. Mindig is azok voltak, és a gyermekeiket is így nevelték. Életük során megtanulták tisztelni felebarátaikat, és megvetni azokat, akik nem érdemesek az ő tiszteletükre.

Pontosan tudják, kik a jók, és kik nem azok.

Tudják, hogy kit szabad elfogadni, és kik azok, akik a kirekesztést érdemlik.

Nem méltó tiszteletre és elfogadásra például az, aki már többször elvált.

Nem méltó tiszteletre és elfogadásra például az, aki hozzámegy egy olyanhoz, aki már többször elvált.

Nem méltó tiszteletre és elfogadásra az, aki egy olyan gyermeke, aki már többször elvált, és egy olyané, aki hozzáment egy olyanhoz, aki már többször elvált.

Tiszteletre és elfogadásra csak az lehet ...

Sosem csináltam még töltött káposztát, egyetlen egyszerű okból kifolyólag: hol az egyik, hol a másik nagymama készít. Mindkettő teljesen másként szokta, de mindegyik megoldás tökéletes. Ráadásul abba a bizonyos jégkrémes dobozba is kerül rendszeresen, úgyhogy a fagyasztóban is akad időnként. Ilyen feltételek mellett butaság lenne nekifognom. Természetesen a szándék bennem is megvan, és mindig el is határozom, hogy mindkét verziót kitanulom. Kreatív még mindig nem vagyok, kézügyességem nincs, így legjobban tapasztalat útján tanulok. Ha egyszer megmutatják, onnantól bármi megy.

Amikor leköltöztünk Narniába, megbeszéltem Anyósommal, hogy majd átugrok, megcsinálunk egy 100 gombócos próba kört, és de jó lesz. Négy év nem volt ...

Kedves Anyukák! Falun és városon egyaránt!

Bár azt hiszem, inkább a városi anyukákat kell megszólítanom, mert falun valahogy természetesebb dolog a gyerek.

Tessék megjegyezni: a gyerek nem ok arra, hogy paraszt legyél, és nem igazolás arra, ha ostoba vagy!

Meg semmi másra sem. Téged sem azért hozott világra az édesanyád, hogy végre félrelökhessen mindenkit a sorban vagy időseket és gyerekeket buktathasson fel az utcán játékból. Csak mert gyerekkel van.

Igen, természetesen konkrét eset: egy jó nagy, töküres placc, ami alapvetően a buszoké, de aki a pékhez megy, ott parkol le. Ezt általában valami értelmes logika mentén teszik és nem olyan módon, hogy egyszer csak behúzza az illető a kéziféket a mögötte haladó előtt. ...

Ugye milyen jól tud esni, amikor egy zárt, levegőtlen helyiségbe besétál egy dáma vastag, tömény, édes parfümszagot húzva maga után? Igaz, egy pillanatra elvonja az ember figyelmét a hónalj és egyéb testrészek erős illatától, de egy idő után már akkor is szinte fáj.

Pedig mielőtt elindult otthonról, és még a világoskék szemhéjpúder felapplikálása után elővette a parfümös üveget, és jó alaposan befújta a nyakát, haját, csuklóját, azzal a szándékkal tette, hogy minden fej utána forduljon: micsoda dáma szállt le közénk!

 Főleg, miután az ebéd utáni cigaretta és kávé után egy kicsit nikotin szagú maradt mindene. Még szerencse, hogy van rágó, ami ugye mindent elbír, és minden szagot feltuningol egy kicsit. Mentolos ...

Legszívesebben megkérdeztem volna a rajztanfolyamon lévő gyermekeikért érkező szülőktől. Abban az épületben volt az életjobbító központ is, amit akkor még nem tudtam, hogy mi. Csak elgondolkodtatott, hogy az emberek hogyan akarják jobbítani az életüket mindenféle varázslással, ha arra képtelenek, hogy köszöntsék egymást.

Na, ez viszont falun nagyon nem így van. Mondjuk ott az életjobbító központot azt mindenki csak kocsmának hívja.

Én még egészen kicsi koromban megtanultam a többi gyerekkel együtt, hogy a fiatalabb az idősebbnek, férfi a nőnek, stb. Ha pedig valaki belép valahová, ahol már mások tartózkodnak, ott is illik köszönni.

Falun ez úgy egyszerűsödött, hogy mindenki mindenkinek, mindenhol. Ja, és mindenki mindenkit ...

Muszáj minden hónapban elmennem. Egyrészt visz a munka, másrészt a kényszer, hogy gyűjtsem az élményeket.

Nem titkolom, hogy készülő könyvemhez nincs is jobb hely, hogy inspirálódjak. Van néhány ember, akit látnom, éreznem kell. Be kell lélegeznem őket ahhoz, hogy aztán itt le tudjam írni, hogyan érzek irántuk, mit váltanak ki belőlem. Vannak helyszínek, amit minden egyes alkalommal látnom kell, mert nélkülük nem kerek a világ. És végül vannak dolgok, amiket mindig muszáj megtennem, mert azokat csak ott esik jól tenni, megélni. Természetesen nem csak azért találkozom mindenkivel, hogy aztán írjak róluk, hanem mert szeretem őket. Viszont némelyiküket annyira szeretem, hogy muszáj írnom róluk. Azt hiszem, ők már mind tudják, hogy nem ...

Off topic, nem érdekel, dühös és mélységesen csalódott vagyok.

A lányomat másfél évesen diagnosztizálták cöliákiával. Én azt a kislányt majdnem elveszítettem. A gyerekemet, a véremet, az egyik testrészemet. Igaz, sokkal kevésbé féltem őt úgy általában mindentől, mint a fiamat, de a kis élete, a kis törékeny teste számomra szent.

Már az egy rémálom volt, amikor a védőnő évente feltette a kérdést, hogy kigyógyult-e már az autoimmun betegégéből, illetve kedvet kaptam-e már az alternatív gyógymódok kipróbálásához. Vagyis leegyszerűsítve: szeretnék-e a saját gyerekemen ostoba emberkísérleteket elvégezni, kockáztatva, hogy annak súlyos szervi következményei lesznek, és mondjuk pölö meddő lesz.

Nem tudom, hogy ...

Minden anyuka tökéletesen tisztában van azzal, hogy az iskola egy kurva veszélyes üzem.

Aki szerint nem, az hazudik.

Onnantól kezdve, hogy elsős évnyitó, egy gyomorgörcs, egy horror az egész. Ki fogja terrorizálni? Melyik hülye szülő hülyegyereke fogja bűnbe vinni? Melyiket fogják a tanárok tolni az ő kárára? Ugye?

Volt a falusi iskola. Ahol a gyerekek, mint az állatok ütötték, verték egymást. A szülők is. Meg a szülők a más gyerekét is. Igen, megtörtént, nem túlzok, rózsaszín macinacis anyuka lepofozta a barátnéja kislányát a suliban. Há' ha épp ott került idegállapotba???? Tanítónéni is igen gyorsan ráunt a tanítósdira, így a matekból osztályelső gyerek, területi szinten a 45 pontból 9-et el is ért, mert ők annyit ...